Az illóolajok erősen “koncentrált” természetes anyagok, amelyek a növények fennmaradásában játszanak fontos szerepet. A virágok, gyümölcsök, levelek, gyökerek jellegzetes illatát nagyrészt a bennük felhalmozódott illóolajok adják.

Történetükről, fajtáiról, hatásaikról olvashat érdekességeket, hasznos információkat.

Az illóolajok történelme

Az illóolajos növényeket és azok illatos/aromás anyagait az évezredekkel ezelőtti ősi civilizációkban – India, Kína, Egyiptom – is használták testápolásra, gyógyításra, vallási szertartások nélkülözhetetlen részeként, szerelmi csábításokra, járványok terjedésének megállítására, vagy a halottak bebalzsamozására. Az ősi Indus-völgyi civilizációt feltáró ásatások során a mai Pakisztán területén i.e. 3000-ből származó terracota „desztilláló készüléket”, valamint parfümök tárolására használt edényeket találtak, mely arra utal, hogy 4-5 ezer évvel ezelőtt az illóolajos növényeknek nem csupán a kivonatait, hanem a desztillátumát (illóolajban gazdag kivonatát) is használták.
Az illatos olajok és gyanták a föníciai kereskedők révén jutottak el Keletről az Arab-félszigetre, majd onnan a mediterrán területeken fekvő ókori görög és római birodalomba.
Az illóolajok használata a középkori Európában először Spanyolországban, később Dél-Franciaországban vált ismertté, majd mindenütt elterjedt. A kolostorokban igen magas szintre emelték a gyógy- és illóolajos növények termesztését, e növények és az illóolajok használatát.
A gyógy- és aromás növények, valamint illóolajok széles körű alkalmazása azonban a vegy- és gyógyszeripar fejlődésével és térhódításával egy időben fokozatosan háttérbe szorult. Mintegy 100 évvel később ismét kezdték fel- és elismerni azt, hogy a növényi anyagok – köztük az illóolajok – „természet adta” gyógyhatása mással nem pótolható.

Az illóolajokról általában

A virágok, gyümölcsök, levelek, gyökerek jellegzetes illatát nagyrészt a bennük felhalmozódott illóolajok adják. Az illóolajok erősen „koncentrált” természetes anyagok, amelyek a növények fennmaradásában játszanak fontos szerepet. Kinyerésük a növényi nyersanyagtól függően víz- vagy vízgőz-desztillációval, préseléssel, oldószerrel, enzimes bontással vagy szuperkritikus kivonással (extrakcióval) történik.

Több-kevesebb illóolajat az aromás növények valamennyi része tartalmaz: a narancsfa gyümölcse adja például a narancsolajat, a levelek és a hajtások a petitgrainolajat, míg a virágok a neroli (narancsvirág) olajat. Példaként említhető még a szegfűszeg, melynek virágbimbójából, szárából és leveleiből egyaránt készítenek illóolajat. Az erdeifenyő tűleveleiből, fájából és gyantájából is nyernek ki illóolajat. Az adott növény különböző részeiből származó illóolaj összetétele, ily módon hatása és illata is különböző.

Az illóolajok mintegy 60-250 féle, különböző szerkezetű vegyületből épülnek fel. Valamennyi illóolajban van egy vagy több olyan fő, ill. főbb alkotórész, amelyek az illóolaj mintegy 90-95%-át alkotják, és a maradék néhány százalékon a többi, esetleg száznál is több alkotórész „osztozik”. A természetes illóolajok szintetikus olajokkal való helyettesítése nem lehetséges, ugyanis az esetek többségében az illat és a hatás kialakításában fontos szerepük van a csak kis mennyiségben jelenlévő alkotórészeknek. Emellett jó tudni azt is, hogy egy-egy illóolajnak több kemotípusa – ugyanabból a növényi részből kinyert, mégis eltérő illatú típusa – is lehet.

Egyes növényeknél – ilyen például a somkóró – nem az illóolaj, hanem más vegyületek a felelősek a jellegzetes illatért, és van olyan növény is, amelynél a jellegzetes illat csak utólag, a szárítás/száradás során alakul ki.

Az illóolajok az alábbi módokon juthatnak a szervezetünkbe:

• a szaglószerven keresztül, a légtérből belélegezve vagy inhalálással,
• bőrön keresztül felszívódva,
• szájon át az emésztőtraktusba juttatva.

Alkalmazásuk, illetve kiválasztódásuk helyétől függően az alábbi főbb hatásokkal rendelkeznek:

• antimikrobiális hatás (baktériumok, gombák szaporodását, fejlődését gátló hatás) – valamennyi szervrendszernél számolhatunk e hatás érvényesülésével (néhány ismertebb antimikrobiális hatású illóolaj: cickafark, citronella, eukaliptusz, fahéj, kakukkfű, kamilla, levendula, szegfűszeg, teafa),
• légutakra gyakorolt hatások: számos illóolaj a tüdőn keresztül választódik ki, elősegíti a légutakban letapadt kórós váladék elfolyósítását és kiürülését, melynek köszönhetően javul a légutak átjárhatósága (ilyen hatásokkal bíró olajok: ánizs, édeskömény, erdeifenyő, eukaliptusz, niaouli, törpefenyő); emellett egyes illóolajoknak (pl. kakukkfű) a hörgők görcsét oldó hatásával is számolni lehet,
• bőrvörösítő hatás: az illóolajok külsőleg alkalmazva fokozzák a bőr és az izomszövetek vérellátását, és a mélyebb szöveti rétegekbe jutva fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatást is kifejtenek (ilyen hatású olajok: boróka, borsosmenta, erdeifenyő, eukaliptusz, kámfor, rozmaring),
• emésztőrendszerre gyakorolt hatások: belsőleges alkalmazásnál leginkább az étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó és az epehajtó hatások érvényesülnek (ilyen hatású olajok: ánizs, borsosmenta, édeskömény); külsőleges alkalmazásnál, például a kisgyermekek bélgörcsének kezelésére szánt, ánizs vagy édeskömény illóolajat tartalmazó masszázsolajnál, csak az enyhe görcsoldó hatással számolhatunk,
• vizeletkiválasztó-rendszerre kifejtett hatások (fertőtlenítő, vizelethajtó és görcsoldó): ilyenre példa a borókaolaj,
• nyugtató hatás: ilyen hatású például a citromfű és a levendula olaja.

Citrusfélék fajtái:

 Elterjedés, termesztés, előállítás

A bergamott illóolajat (Aetheroleum bergamottae) a citromfélék családjába (Rutaceae) tartozó bergamottfa (Citrus bergamia, syn.: Citrus aurantium ssp. bergamia) éretlen vagy érett terméséből többnyire préseléssel (majd ezt követően szűréssel és centrifugálással) nyerik ki, viszonylag szerény, 0,5%-os hozammal. Emellett vízgőzdesztillációval is állítanak elő olyan illóolajat, amely mentes a fototoxikus hatású furanokumarin-vegyületektől, például a bergapténtől. Az illóolaj színe zöld vagy zöldessárga, kellemes, friss gyümölcsre emlékeztető illatú.

 Összetétel, minőség

A préseléssel kinyert illóolaj főbb alkotórészei a linalil-acetát (10-30%), a limonén (cca. 15-20%), a linalool (11-22%), valamint a bergaptén (0,3-0,4%) és egyéb furanokumarinok.

 Felhasználás

Az illóolaj nyugtató hatásáért a linalil-acetát és a linalool, fertőtlenítő és antibakteriális hatásáérta limonén a felelős, míg a fototoxikus hatást elsősorban a bergaptén váltja ki. Emellett még adezodoráló és görcsoldó hatásai is megemlíthetők.
Az illóolajat és az illóolajat tartalmazó készítményeket álmatlanság, szorongás, fokozott izgatottság megszüntetésére aromalámpás párologtatás, nyugtató hatású testápoló masszázsolajok, fürdő- és szaunakészítmények formájában alkalmazzák.
A bergamottolaj alkalmazásának másik fontos területe a bőrápolás, mely célra elsősorban kozmetikai termékek alkotórészeként kerül felhasználásra, például aknés bőr ápolására és rovarcsípések helyén kialakult gyulladás okozta feszülő érzés mérséklésére alkalmaskészítmények egyik összetevőjeként.
Az illóolajat dezodoráló, fertőtlenítő és antimikrobiális tulajdonságai miatt a kellemetlen szájszag kezelésére ajánlott száj- és garatöblögető, illetve izzadás elleni készítmények összetevőjeként is felhasználják. Önmagában vagy más illóolajokkal társítva légtér fertőtlenítőként és légtérillatosítóként is alkalmazzák.
A hidegen préseléssel kinyert bergamott illóolaj nem mérgező, nagyon enyhén irritáló, nincs bőrérzékenyítő hatása, viszont számolni kell a préseléssel kinyert illóolajban jelenlévő furanokumarin vegyületeknek, elsősorban a bergapténnek fototoxikus és fotokarcinogén hatásával, amennyiben az alkalmazással egyidőben UV-fény (312-320 nm) éri a bőrünket. Ennek elkerülése érdekében szappanokban, fürdőkészítményekben nem lehet 0,4%-nál magasabb a hidegen préseléssel előállított bergamottolaj mennyisége, és a bergamottolaj vagy a bergamottolajat tartalmazó kozmetikumok használatát követő 12 órán belül kerülendő a napozás, a szoláriumozás és a napfényben történő síelés.

A bergamottolajat az élelmiszeriparban az Earl Grey tea ízesítésére is használják.

Elterjedés, termesztés, előállítás

A citrom illóolajat a citromfélék családjába (Rutaceae) tartozó európai citromfa (Citrus limon, syn.: Citrus medica ssp. limonum) gyümölcsének héjából préseléssel (majd ezt követő szűréssel és centrifugálással), vagy vízgőzdesztillációval nyerik ki, általában 0,5-1,5%-os hozammal. Az utóbbi esetben az illóolaj mentes a fényérzékenyítő hatással bíró furanokumarin vegyületektől (pl. bergaptén).
Az olaj színe halványsárga vagy halványzöld, friss, citromhéjra emlékeztető illatú.

 Összetétel, minőség

Főbb alkotórészei a limonén (60-80%), a β-pinén és a γ-terpinén (10%), valamint a bergaptén (0,15-0,25%). Jellemző illatát a gerániál (citrál A) és a nerál (citrál B) adja (3-5%). A citromolaj hivatalos a jelenleg érvényben lévő VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.

 Felhasználás

Az olaj legfontosabb tulajdonságaiként a fertőtlenítő antimikrobiális és antivirális hatások emelhetők ki, melyek mellett összehúzó, P-vitamin jellegű (mikrocirkulációt fokozó) és szélhajtó hatások is megemlíthetők.
A citromolaj szinte nélkülözhetetlen a különböző helyiségek légterének (kórházak stb.) fertőtlenítésében, amit főként járványos időszakokban érdemes használni (tehát nem csak légtérillatosítként lehet alkalmazni). Fontos alkotórésze a különböző kozmetikai készítményeknek (pl. nyugtató – frissítő fürdők készítésére alkalmas készítményeknek, bőrápolóknak, borotválkozás utáni készítményeknek, parfümöknek), melyek előállításánál inkább a bergaptén-mentes, vízgőzdesztillációval készült olajat használják. A citrom illóolajat a fentiek mellett ízjavítóként (pl. csukamájolajat tartalmazó összetételekben), orrkenőcsök- és orrnyálkahártya-védő készítmények alkotórészeként, ill. emésztési zavarok megszüntetésére alkalmas összetételekben (cseppekben) alkalmazzák.
A hidegen préseléssel kinyert citromolaj nem toxikus, nagyon enyhén irritáló, nem érzékenyítő, defototoxikus. Az esetleges fototoxikus hatás elkerülése érdekében a préseléssel nyert illóolaj esetében közvetlen napozás, szoláriumozás, vagy napon végzett sportolás előtt kb. 10-12 órával biztonságosabb kerülni a citromolajat tartalmazó kozmetikumok használatát, ha annak koncentrációja a készítményben citromolaj meghaladja a néhány %-ot.

 Elterjedés, termesztés, előállítás

A bergamott illóolajat (Aetheroleum bergamottae) a citromfélék családjába (Rutaceae) tartozó bergamottfa (Citrus bergamia, syn.: Citrus aurantium ssp. bergamia) éretlen vagy érett terméséből többnyire préseléssel (majd ezt követően szűréssel és centrifugálással) nyerik ki, viszonylag szerény, 0,5%-os hozammal. Emellett vízgőzdesztillációval is állítanak elő olyan illóolajat, amely mentes a fototoxikus hatású furanokumarin-vegyületektől, például a bergapténtől. Az illóolaj színe zöld vagy zöldessárga, kellemes, friss gyümölcsre emlékeztető illatú.

 Összetétel, minőség, felhasználás

A közérzetjavító és fertőtlenítő hatású olaj fő alkotórésze a legalább 80-90%-ban jelenlévő limonén. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos édesnarancs illóolajat aromafürdő; inhaláció; masszázs- és fürdőolajok, valamint aromalámpás párologtatás formájában légtér fertőtlenítésre és frissítésre; nyugtalanság és szorongás oldására, alvászavarok megszüntetésére, illetve kozmetikai jellegű bőrpanaszok kezelésére használják. Fontos illatösszetevője a különféle friss, citromos alapillatú illatszereknek és parfümöknek.
Az édesnarancs terméshéjából kinyert illóolaj nem mérgező, a bőrt nem irritálja, de fényérzékenyítő hatású lehet.

 Elterjedés, termesztés, előállítás

A grapefruit illóolajat a citromfélék családjába (Rutaceae) tartozó grapefruit (Citrus paradisi)terméshéjából préseléssel vagy vízgőz-desztillációval nyerik ki. A terméshéj mellett alkalmanként a termésekből is préselnek ki olajat. Ez utóbbi esetben az illóolajat és a vizes-frakciót centrifugálással választják szét. Az illóolaj színe zöldessárga, narancsra emlékeztető illatú, de annál frissebb, fűszeresebb és kevésbé édeskés illatú.

 Összetétel, minőség

Az illóolaj fő alkotórésze a citrus-olajokra jellemző limonén (95-98%), mely vegyület mellett több, 1%-nál kisebb mennyiségben jelenlévő vegyület (pl. mircén, alfa-pinén, béta-kariofillén) is található. A gyümölcshéjból vagy termésből préselt illóolajban olyan alkotrórészek is megtalálhatók (kumarinok – pl. limettin), melyek nem illékonyak, de az illóolajban kioldódnak.

 Felhasználás

Az illóolaj főbb hatásaiként a fertőtlenítő, antimikrobiális, nyugtató, valamint a bőr alatti szövetek vérellátását és nyirokkeringését elősegítő hatásokat lehet megemlíteni. A grapefruitolajat e hatások miatt szorongások oldására és a meghűlések okozta kellemetlen tünetek enyhítésére lehet használni aromalámpák vizébe cseppentve vagy levegőbe porlasztva, illetve a légzés könnyítését célzó inhaláló keverékek alkotórészeként. Emellett zsíros, pattanásos bőr ápolására, illetve cellulitis kezelésére szánt készítmények egyik hatóanyagaként is ajánlják a grapefruit illóolajat tartalmazó készítményeket. Kellemes, frissítő illata miatt kedvelt alkotórésze a masszázs- és fürdőolajoknak is. Az illóolaj nem toxikus, nem bőrirritáló, nem bőrérzékenyítő, azonban a hidegen préseléssel kinyert illóolajban a kumarinok miatt enyhén fototoxikus hatású. Ez utóbbi hatás kivédése érdekében kozmetikai készítmények legfeljebb 4%-ban tartalmazhatnak préseléssel előállított grapefruit illóolajat, és azt is javasolják, hogy grapefruit illóolajat tartalmazó kozmetikai készítmény használata után legalább 12 órát várjunk a napozással és a szoláriumozással. A vízgőz-desztillálációval előállított grapefruit illóolaj kumarinmentes, ezért fototoxikus hatással ennél az olajnál nem kell számolnunk.

 Elterjedés, termesztés, előállítás

A klementin illóolajat (Aetheroleum clementinae) a mandarinhoz botanikailag nagyon közel álló klementin (Citrus reticulata var. clementina, syn.: Citrus deliciosa cultivar. clementina) termésének héjából állítják elő.

 Összetétel, minőség

A klementin terméshéjának illóolaja színében, illatában és összetételében egyaránt hasonlít a mandarin terméshéj-olajhoz.

Felhasználás

A klementin illóolaja a legerőteljesebb nyugtató és szorongásoldó hatású illóolajok közé tartozik, de a limonénnek köszönhetően kifejezett antimikrobiális tulajdonsága is van. A klementin terméshéjából kinyert olajat feszültség és idegesség okozta álmatlanság, szorongás, illetve fokozott izgatottság megszüntetésére aromalámpás párologtás, nyugtató hatású testápoló masszázsolajok,fürdő- és szaunakészítmények formájában alkalmazzák. Az illóolajat illatösszetevőként és szagtalanító (dezodoráló) alkotórészként hasznosítják különféle kozmetikai készítményekben, illetve parfümökben.
A klementinből kinyert illóolaj nem mérgező, a bőrt nem irritálja, nincs bőrérzékenyítő és fototoxikus hatása.

 Elterjedés, termesztés, előállítás

A limett illóolajat (Aetheroleum limettae) a narancsfélék családjába (Rutaceae) tartozó, India északkeleti részein, valamint Burmában és Malaysiában honos limettfa (savanyú narancs, zöldnarancs; Citrus aurantifolia, syn.: Citrus limetta, C. lima) érett terméséből rendszerint préseléssel (majd ezt követően szűréssel és centrifugálással), ritkábban vízgőz-desztillációval nyerik ki. A préseléssel kinyert illóolaj színe zöld vagy zöldessárga, illata szúrós, narancsra emlékeztető. A vízgőz-desztillációval kinyert olaj színtelen, kellemesen citromos, friss illatú. Az illóolajok részben a származási helytől, részben az előállítási módtól függően változó összetételüek, és a kinyerhető illóolaj mennyisége is változó.

 Összetétel, minőség

A limettolaj legfontosabb összetevője a limonén (50-80%), mely mellett citrált. alfa-pinént, béta-terpineolt és gamma-terpinént tartalmaz kisebb, néhány %-os mennyiségben.

Felhasználás

A limett illóolaja antimikrobiális és frissítő fő hatásokkal rendelkezik, melyet elsősorban aromalámpás párologtatásra, légfrissítésre, valamint frissítő hatású fürdő- és masszázsolajok alkotórészeként használnak. Az olaj antimikrobiális és szagtalanító tulajdonságai miatt dezodorok és parfümök egyik összetevőjeként is felhasználásra kerül.
A limett terméséből kinyert illóolaj nem mérgező, a bőrt nem irritálja és nincs bőrérzékenyítő hatása. A hidegen préseléssel kinyert vagy a rosszul tárolt olajok esetében fototoxikus hatás jelentkezhet. Az előbbi erkerülése érdekében a hidegen préseléssel kinyert limett illóolajat tartalmazó kozmetikai készítmény használata után legalább 12 órát várjunk a napozással és a szoláriumozással.

Elterjedés, termesztés, előállítás

A mandarin illóolajat (Aetheroleum mandarinae) a narancsfélék családjába (Rutaceae) tartozó, Kelet-Ázsiából származó mandarinfa (Citrus reticulata, syn. Citrus nobilis var. deliciosa) terméshéjából többnyire préseléssel (majd ezt követően szűréssel és centrifugálással) nyerik ki. Emellett vízgőzdesztillációval is állítanak elő olajat, részben a termések héjából, részben a virágos és alkalmanként apró zöld terméseket is tartalmazó leveles hajtásokból. Ez utóbbit mandarin petitgrain olajnak nevezik. A mandarin terméshéjából készült olaj színe rendszerint narancssárga,illata fűszeres, balzsamos, friss gyümölcsre emlékeztető.

 Összetétel, minőség

A préseléssel kinyert illóolaj fő alkotórészei a limonén (70-80%), ami mellett az illatért felelős metil-antranilsav-metilészter érdemel említést. A mandarin petitgrain illóolaj színe sárga, illata fűszeres.

Felhasználás

A mandarin illóolaja a legerőteljesebb nyugtató és szorongásoldó hatású illóolajok közé tartozik, de a limonénnek köszönhetően kifejezett antimikrobiális tulajdonsága is van. A terméshéjból kinyert olajat feszültség és idegesség okozta álmatlanság, szorongás, illetve fokozott izgatottság megszüntetésére aromalámpás párologtás, nyugtató hatású testápoló masszázsolajok, fürdő- és szaunakészítmények formájában alkalmazzák. Az illóolajat illatösszetevőként és szagtalanító (dezodoráló) alkotórészként hasznosítják különféle kozmetikai készítményekben, illetve parfümökben.
A mandarinból kinyert illóolaj nem mérgező, a bőrt nem irritálja, nincs bőrérzékenyítő és fototoxikus hatása.

 Elterjedés, termesztés, előállítás

A narancsfélék családjába (Rutaceae) és a Citrusok nemzetségébe tartozó narancsok közül több féléből (keserű-, édes- és bergamott-) is előállítanak illóolajat. A narancs illóolajat a narancsfélék családjába (Rutaceae) tartozó, Kínában őshonos, örökzöld narancsfa (Citrus aurantium) gyümölcsének külső terméshéjából nyerik ki hidegen sajtolással, majd ezt követő szűréssel és centrifugálással, kb. 1% mennyiségben.

 Összetétel, minőség

A terméshéjból kinyert illóolaj a Citrus-félék olajára jellemző illatú, édeskés. Fő alkotórésze alimonén, melynek mennyisége eléri a 90%-ot.

Felhasználás

A narancsolajat elsősorban légtér-illatosításra, valamint masszázs- és fürdőolajokalkotórészeként alkalmazzák.
A narancs illóolaj nem toxikus, nem irritáló, de fényérzékenyítő hatású lehet.